Ayre Acoustics EX-8 2.0
integrált erősítő
Az elmúlt évtizedben nagymértékben közeledett egymáshoz az „integrált erősítő” és az „egydobozos rendszer”. Ma már olyan közel állnak egymáshoz, hogy valójában csak döntés kérdése, hogy az adott terméket minek nevezzük, hiszen közel azonos a kiépítettségük és funkciójuk. A belépő szint feletti árkategóriában egyre több olyan „integrált erősítő” készüléket találunk, amelyhez valójában már csak egy pár hangsugárzót kell csatlakoztatnunk és csak azért nem nevezi ezeket „egydobozos készüléknek” a gyártójuk, mert ebben az árkategóriában még igen sok felhasználó idegenkedik az ilyen eszközöktől, miközben a szokásosnál több funkcióval rendelkező „integrált erősítők” nagy népszerűségnek örvendenek.
Az Ayre Acoustics EX-8 2.0 esetében viszont teljesen ésszerűen nevezi a gyártó integrált erősítőnek a készüléket, mivel az a termék alapkivitelben tökéletesen lefedi azt, amit ez a termékmegnevezés jelöl. Ugyanakkor újabb elemek beépítésével olyan változatban is elérhető, ami már valódi „egydobozos mindentudó” készüléknek számít. Így az EX-8 2.0 egy valódi „Schrödinger erősítője”, de egy olyan szokatlanul rugalmasan alakítható és működő szerkezet, amely tökéletesen kielégíti a modern kor ilyen eszközökkel kapcsolatos elvárásait.
Nagyon biztos alapokon nyugszik
Az EX-8 2.0 alapja egy A/B osztályú sztereó erősítő, amely 100 watt teljesítményt ad le 8 ohmon, míg 4 ohmos terhelésen 170 watt a kimenő teljesítménye. Kedvező ára alapján jó lehetőséget nyújt arra, hogy megismerhessük, mit is tud nyújtani egy Ayre erősítő, de ugyanakkor számos olyan mérnöki megoldást tartalmaz, amely megalapozta a cég jó hírnevét. Ez magában foglalja a „Kettős gyémánt” kimenő egységet, amely az Ayre jól bevált tervezői gyakorlatában két pár, az emittereiknél és bázisaiknál összekötött bipoláris tranzisztort jelent, ami valójában egy új pufferfokozatot biztosít a kimenő egységben. Ez a mérnöki megoldás egy egészséges alternatíva a hagyományos ellenütemű kimenő fokozatokkal szemben, de előnye, hogy alacsonyabb üzemi hőmérsékleten és energiahatékonyabban működik. Ezt a megoldást az „Equilock” erősítő fokozattal kombinálja a gyártó, amelyben két tranzisztor működik olyan egyedi kapcsolásban, amely révén valójában egyetlen egységként viselkedik a két tranzisztor.
Az EX-8 2.0 mindegyik változatában az analóg tartományban történik a hangerő szabályozás (de ez nem zárja ki, hogy ne tudja módosítani a készülék hangerejét a Roon alkalmazásban) és az is szokatlan a mai világban, hogy van egy kezdő és egy záró érték. Amellett, hogy a hangszórókimeneten tudjuk szabályozni a kimenő szintet, ez a megoldás egy igen rugalmasan kialakított fejhallgató erősítő kimenő szintjét is szabályozni tudja, amely szimmetrikus és aszimmetrikus kimenetet egyaránt biztosít és megvan a saját „Kettős gyémánt” kimeneti egysége is. Az Ayre 8. 2.0 műszaki jellemzőinek egy másik, igen sok felhasználó számára előnyös pontja, hogy szimmetrikus és aszimmetrikus előerősítő kimenettel egyaránt el van látva.
Az Ayre EX-8 2.0 alapváltozatában egy XLR és egy pár ARCA bemenetet kap a felhasználó, ami alapján hagyományos integrált erősítőnek tekinthető a készülék. Az általam tesztelt változatban egy digitális kártyát is tartalmaz a készülék, amely további csatlakoztatási lehetőségeket kínál. Ez a gyakorlatban hat további bemenetet (Ethernet, USB, AES/EBU, S/PDIF és kettő Toslink) jelent. Az Ethernet aljzat révén a készülékkel közvetlenül elérhetőek az UPnP alapú digitális tartalmak, vagy egy alkalmazással, mint amilyen például az MConnect, vagy a Roon Endpoint felületen keresztül. Ennek a digitális kártyának a lelke egy ESS ES9038Q2M digitális/analóg jelátalakító lapka, kiegészítve az Ayre saját fejlesztésű órajel generátorával és minimum fázisú digitális szűrőjével. A kezelhető mintavételi frekvenciák ugyan nem jelentik a lehetőségek csúcsát, de az Ayre ezzel együtt is gond nélkül fogadni tudja a valós világban elérhető és használt legtöbb digitális zenekönyvtárt.
Legyen-e hálózati elosztó is, vagy sem?
Az Egyesült Királyságban az ottani forgalmazó, a Decent Audio az EX-8 2.0 készüléket egyszerű, csak analóg integrált erősítő és a digitális kártyával és elosztó funkcióval bővített változatában is forgalmazza. Az előbbit választva később is bővíthető a készülék a digitális kártyával. Egy olyan piacon, ahol a vásárlók 3-4 ezer fontos áron egy teljes funkciós egydobozos, mindentudó készüléket kaphatnak, az Ayre Acoustics EX-8 2.0 versenyképes és vonzó bővítési lehetőségnek számíthat. Néhány vásárlónak esetleg hiányozhat egy HDMI ARC bemenet a készülékről és némelyik Roont nem használó felhasználónak esetleg kevés lehet a csak alapfunkciós UPnP csatoló. Ettől eltekintve ez az Ayre imponálóan rugalmas készülék.
A készüléket nézni is öröm. Fekete színváltozatban mértéktartóan elegáns, a legkevésbé sem hivalkodó, tökéletesen kidolgozott és egyszerűségében nagyszerű. Ezzel együtt az EX-8 2.0 egyes elemei meglehetősen sajátságosak: Furcsa az egymástól elég messze lévő bemeneti aljzatpár és ugyancsak jellegzetes a csak villát fogadni tudó hangsugárzó csatlakozó aljzatpár is, ami miatt sok felhasználónak esetleg át kell gondolnia a kábelezését, míg a készülék távvezérlője engem leginkább az 1990-es évek szállodai TV-készülékek távirányítóira emlékeztet. Ugyanakkor tökéletesen működik és az Ethernet aljzatot is használó felhasználóknak egyébként sem lesz túl gyakran szükségük a távvezérlőre...
Az első Ayre készülékem
Az EX-8 2.0 az első általam tesztelt Ayre készülék (de remélem, hogy továbbiak fogják majd hamarosan követni). Az XLR bemenetet használva végeztem az első meghallgatási próbát. A saját Chord Hugo Mscaler digitális forrást és a TT2 lemezjátszómat használtam, hogy megítélhessem, mit tud nyújtani a készülék analóg, illetve digitális része. Hamar világossá vált, hogy az EX-8 2.0 magja, az erősítő egység ígéretes képességekkel rendelkezik, mindkét forrásról teljesen kiegyensúlyozott, konzisztens hangzásteljesítményt produkál.
Larkin Poe és a Nu Deco Ensemble [Tricki Woo] Paint The Roses koncertfelvételét hallgatva izgalmas élményben volt részem. Meglepett a készülék dinamikája és a belőle áradó őserő: a legkevésbé sem számítottam arra, hogy ilyen energiákat tud felszabadítani ez a készülék. Ugyanakkor nem csak erő, hanem kellő adag finomság is megbúvik a dobozban: A Lovell-testvérek lágy dallamvilága és a Nu Deco Ensemble vokált kísérő húros szekciója lágyan, a várakozásomat is felülmúlóan mutatta meg a készülék szelídebb arcát. Egész este zenét hallgathat ezzel a készülékkel úgy, hogy eszébe sem jut a hangerő szabályozóhoz nyúlni, vagy netán kikapcsolni a készüléket, hiszen minden pillanat a zene varázslatos világát tárja fel. Sőt mi több, nagyobb a valószínűsége annak, hogy nagyobb hangerőállással hagyja majd abba az élvezetet, mint amivel kezdte.
Ilyen kiváló alapokról indulva ideje volt megnézni azt is, hogy mivel tud meglepni a készülék, ha a digitális képességeit teszem próbára. Előre bocsátom, a legkevésbé sem okozott csalódást... A Chord párost használva forrásként (ami közel annyiba kerül, mint az Ayre) az első benyomásom az volt, hogy mintha egy kicsit beszűkült volna a tér, de azért nem annyira, hogy ne érezzem életszerűnek Nils Framh Spaces koncertlemezéről [Erased Tapes] a „Hammers” színpadképét. A digitális tartományban is bizonyította az Ayre Acoustics EX-8 2.0 a kivételes képességét, hogy megőrizte az elemi erővel megszólaltatott zene hangszíngazdagságát, ami már az analóg lemezt hallgatva is elbűvölt. Frahm zongorajátéka ugyanolyan finoman sejlett a háttérből, mint ahogy vélhetően a koncert helyszínén élvezhette azt a közönség. Ez a készülék tökéletesen igazolta, hogy az erő és a gyengédség egyszerre is jelen lehet, amit számos vetélytárs aligha tudna ilyen látványosan bizonyítani.
Kitartó partner
Igen érdekesnek találtam azt is, hogy milyen kitartással őrzi az Ayre a jó tulajdonságait akkor is, ha másféle hangsugárzókat csatlakoztatok hozzá. Az EX-8 2.0 tesztelése alatt a legtöbbször a Kudos Titan 505s hangsugárzókat kötöttem rá, amely a korábbi tapasztalataim szerint sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely okán olyannyira belopta a szívembe magát az Ayre erősítője. Nem is csalódtam, ideális párosnak tűnik az erősítő és a hangsugárzó. Kíváncsiságból lecseréltem azért a Kudost egy pár Focal Kanta No1-esre, ami köztudomásúan igen válogatós, csak a legjobb felvételeket és erősítőket szereti. Nos, az Ayre képes volt arra, hogy megszelídítse ezt a vadócot és kezes bárányként szolgálta ki az erősítőt, kellemesen édeskés tónusú, de igen életszerű hangzással lepett meg. Úgy érzem, hogy az Ayre nem próbálja gőzhengerként maga alá gyűrni a csatlakoztatott hangsugárzót, sokkal inkább arra törekszik, hogy az adott hangsugárzót rábírja arra, hogy hitelesen mutassa meg az erősítő kétségtelenül meglévő erényeit, miközben a hangsugárzó saját hangzáskarakterét is érvényesülni hagyja.
Az utolsó szalagot a díszes csokorhoz, amit kétségtelenül megérdemel a termék a fejhallgató kimenetért kapja. A Focal Clear MG-vel végzett próbahallgatás során igen hamar kiderült, hogy ez messze több egy egyszerű csatlakozó aljzatnál. A mögötte lévő fejhallgató erősítő pontosan azt az édeskés, de nemes hangzást nyújtja, amit olyannyira élveztem a hangsugárzókkal hallgatva. Amadu & Mariam La Confusion felvételét [Because Music] élvezve teljesen megfeledkeztem arról, hogy fejhallgató van a fejemen: A zene szabadon áramlott, egyáltalán nem úgy, ahogyan a fülemre helyezett kagylókból szokott. Az Ayre ismeri azt a trükköt, amit csak a legjobb fejhallgató erősítők tudnak. A legmeglepőbb az volt az egészben, hogy mindezt mindenféle utómunkálatok, digitális trükkök nélkül nyújtja a készülék. Az Ayre digitális furfangok nélkül, mérnöki zsenialitással szólaltatja meg csak a zenét, a maga természetes valóságában, lenyűgöző hitelességgel.
„az Ayre nem próbálja gőzhengerként maga alá gyűrni a csatlakoztatott hangsugárzót, sokkal inkább arra törekszik, hogy az adott hangsugárzót rábírja arra, hogy hitelesen mutassa meg az erősítő kétségtelenül meglévő erényeit, miközben a hangsugárzó saját hangzáskarakterét is érvényesülni hagyja.”
Ez a mérnöki zsenialitás az Ayre minden részletében nyilvánvaló, épp ezért nem véletlen, hogy nyerésre áll a kategóriájában. A lelke, az erősítő egység önmagában is elég jó ahhoz, hogy a csak analóg bemeneteket kezelni tudó integrált erősítő változatában is lenyűgöző teljesítményt nyújtson, de mi tagadás, az igazi csodát teljes kiépítésében, a digitális bemeneteket is fogadni és feldolgozni tudó elektronikával nyújtja. Minden kényelmi szolgáltatással rendelkezik, amit egy korszerű egydobozos, mindentudó készüléktől elvárhatunk, mindezt olyan szinten, amit korábban csak a messze drágább Ayre készülékektől kaphattunk meg. Emiatt joggal tekinthetjük igazi Schrödinger erősítőnek, de a viccet félretéve, az Ayre EX-8 2.0 pontosan tudja azt, amit tudnia kell és mindezt szenzációs színvonalon nyújtja.
A készülék műszaki adatai
Audió bemenetei
USB: 44,1, 48, 88,2, 96, 176,4, 192, 352,8, 384 kHz
PCM 16, 20, 24 bit
DSD64 és DSD128 (DoP-ként)
Optikai/SPDIF/AESEBU: 44,1, 48, 88,2, 96, 176,4, 192 kHz
PCM 16, 20, 24 bit
DSD64 (DoP-ként)
Hálózat: 44,1, 48, 88,2, 96, 176,4, 192 kHz
PCM 16, 20, 24 bit
DSD64 (DoP-ként)
Analóg: 1 szimmetrikus XLR, 2 aszimmetrikus RCA
Kimenetei
Hangsugárzó kimenet:
100 watt csatornánként folyamatosan, 8 ohmos terhelésen
170 watt csatornánként folyamatosan, 4 ohmos terhelésen
Vonalszintű kimenete: 4,5 Vrms (XLR), 2,25 VRMS (RCA)
Fejhallgató kimenet: 4,0 Vrms (XLR), 2,0 VRMS (RCA)
Méretei: 44 cm széles x 33 cm mély x 11,5 cm magas
Tömege: 11 kg.
Kiviteli változatok: Fekete és ezüst
Angliai listaára: 5.950 angol font (csak analóg)
7.950 angol font (digitális elosztóra bővítve)
Gyártja: Ayre Acoustics Inc. www.ayre.com